Nem aggódni, nem lesz megint leállás a blogon csak egy kis hatásszünet, mivel nyaralni mentem. Pontosabban fesztiválozni, így aztán a VOLT és a Balaton Sound ideje alatt ne is álmodjatok semmilyen fikázásról. Akik rühellnek gondolom most örvendenek, aki ellenben komálnak azoknak kitartás, amúgy meg a Kult-turhán lehet lesz majd fesztivál beszámoló.

Ultra gagyi low-budget vígjáték, ami szöges ellentéte a nemrég bemutatott The Hangover-nek. Eric Bernt egyetlen és remélhetőleg utolsó rendezése minden hibát elkövetett, amit a műfajon belül el lehetett, holott a rendező íróként azért képes volt közepes forgatókönyveket (Romeo Must Die, Highlander: Endgame) is letenni az asztalra. A történet egyszerűen sablonos és az első perctől totál kiszámítható.

5 fiatal suhanc, akik mellesleg egytől egyig szex mániás lúzerek Vegas-ba utaznak egy legénybúcsú elejéig. A gond csak az, hogy a leszervezett programok mind balul sülnek el és az éjszaka tényleg felejthetetlen lesz, de nem az örömök miatt…

A forgatókönyv ugye ismerős, bár ez a még ismerős verzióknál is gyengébb, ha nem a leggyengébb. A szereplők egyszerűen rettenetesek, nulla érzékkel játszanak és még poént sem tudnak gyártani. Ismeretlen arcoktól mit vár mondjuk az ember, ellenben Kal Penn (Van Wilder, House) és Vincent Pastore (The Sopranos) még ennél is nagyobb csalódás volt.

Az egészre viszont mégsem ez tette fel a koronát, hanem hogy szinte semmibe sem vették a videóra gyártás fogalmát. Alig látni benne valami szilikon csöcsöt, nincs durva szleng és még a zene is ultra gagyi. Ettől kezdve csak a jóindulatnak volt köszönhető, hogy végignéztem, bár ha a fináléban elkövetett klisés papolást előre tudom, akkor még 2/10 sem lenne a vége.

Richard Kelly közismerten beteg rendező, aki csak nagyritkán alkot valamit, de az tuti hogy kiveri a bisztosítékot. Ilyen volt anno a Donnie Darko vagy nemrégiben a randán elhasaló Southland Tales is. Legújabb vállalkozása a The Box sem ígérkezik normális filmnek, de az igazat megvallva ki számított erre.

A történet szerint Cameron Diaz és családja kap egy dobozt egy titokzatos idegentől, amin van egy gomb. Amennyiben megnyomja, a gombot meghal egy ember a világon, de cserében 1 millió dollárt kap. A döntés nem könnyű, főleg hogy 24 óra van a mérlegelésre, ami nem épp nyugodt keretek közt telik majd el…

Az előzetes ígéretesnek tűnik, bár ez a zene alatt lassan kezd az agyamra menni már. Premier majd csak ősszel, amikor meg ugye öröm horror/thriller filmeket nézni.

Az Amerikai Filmakadémia bejelentette, hogy 2010-től nem 5 hanem mindjárt a duplája vagyis 10 film fog versengeni a legjobb film kategóriában. Ennek gondolom, számos oka lehet, de a legkézenfekvőbb az, hogy ismertebb és persze színvonalasabb popcorn mozik is bekerüljenek a listára, amikért a nép is tud majd szorítani. Ettől függetlenül gondolom megint csak a „művészfilmek” lesznek a nyerők, de legalább az esély megvolt.

Megint mások szerint az arra megy ki, hogy animációs filmek is bekerüljenek a listára, de ezzel félő, hogy megszűnik a legjobb animációs film kategória is. Egyenlőre persze semmi sem biztos még, max csak annyi, hogy jövőre kétszer több spot vár a népre a díjak előtt.

• Coco Before Chanel (Coco Chanel) – Francia életrajzi dráma a legendás divatdiktátorról Coco Channel-ről, aki az ’50-es években szó szerint a fenekére fogatta a Párizsi életet. Szemtanúi lehetünk az első lázongásoknak és annak, hogy miként születik meg a modern nő, amit ma is ismerünk. Társadalomkritika, fájdalmas és legendás életút Audrey Tautou parádés játékában. Sajna csak art mozikban lesz erélhető, de amint lehetőség lesz rá csekkolni fogom.
• Transformers – Revenge of the Fallen (Transformers – A Bukottak bosszúja) – Most komolyan, ki nem ismeri Michael Bay filmjének az előzményeit? A folytatás durva látványt, még durvább látványt és persze egy laza popcorn történetet ígér valamint egy szexi Megan Fox-ot. A nyár no1 blockbusterje eddig, amint időm engedi csekkolni fogom.

Hivatalosan ugye ma lesz a Transformers – Reverenge of the Fallen bemutatója, de a szerencsések már premier előtt láthatták kedd este. Én sajna nem voltam köztük és a jelek szerint nem is leszek, mivel komoly kis fesztivál hetek állnak előttem a köztük lévő pár napban meg ugye dolgozni is kellene. Na, az ilyen emberek örülnek a kamerás verzióknak, melyből az 1. tegnap este mindjárt napvilágot is látott. Bevallom én is elcsábultam egy kicsit hajnalban, de végül győzött a józan ész és inkább kihagytam. Egy ennyire ütős filmet ugyanis bűn lenne nem moziban nézni.

Amúgy egy jó tanács. A kommenteket olvasva kiderült, hogy az 1. verzió hangminősége nem rossz, de sajnos van benne egy laza csúszás, ami viszont könnyedén korrigálható. Ellenben a műfaj no1 ríílíze a CINEDUB csak szombat délelőtt érkezik. Addig, meg akinek esze és persze lehetősége van megnézi a filmet a mozikban. Ha nincs, akkor jó böjtölést!

Alapból nem vagyok nagy vígjáték sucker, sőt ha lehet azt mondani rühellem is őket, mivel semmi érdemleges koncepciót nem képes Hollywood mostanság letenni az asztalra. Folyton csak a fingós-dugós tini filmek és a kötelező havi romantikus maszlag árad a csapból is. Így aztán üde színvolt volt, amikor láttam az első The Hangover előzetest, amikor meg felvillant Todd Phillips neve már tudtam is, hogy ebből kötelezően nézős film lesz.

A történet négy jó barátról szól, akik Las Vegas-ba, a bűn városába látogatnak egy legénybúcsú alkalmából. Ahogy lenni szokott a szolidan induló party aztán szépen bedurvul, hőseink pedig totál másnaposan és persze emlékek nélkül ébrednek fel. Ráadásul a leendő vőlegény is eltűnt, a fürdőben egy tigris dekkol, a nappaliban tyúk szaladgál és még egy csecsemő is óbégat valahol a leamortizált lakosztályban. A feladat tehát adott, mihamarabb emlékezni és megtalálni a vőlegényt a másnap aktuális esküvőre…

A történet kissé ismerős lehet, de ez ne tévesszen meg senkit, mivel az elejétől a végéig rendben van vele minden. Jon Lucas és Scott Moore szemlátomást hátrahagyták a Four Christmases és a Ghost of Girlfriends Past romantikus maszlagát és egy tényleg tökös forgatókönyvet írtak odabaszós egysorosokkal. Ehhez hozzájött aztán még Todd Phillips, aki a Road Trip-ben már bebizonyította, hogy tud idióta vígjátékot is rendezni. Sőt, egyenesen tudja is hatványozni a 2000-es produkcióját, mivel ez a film tényleg büntetett.

Hiába volt végig klisészagú az egész produkció, mégsem dőlt bele a dugába, helyette inkább végig annak a szélén lavírozott. Ebben azért mondjuk nagy segítség volt a 4 főszereplő, aki ugyan igaz, hogy nem A-listás arcok, de mégis fergetegeset alakítottak. Végig szeretni lehetett őket, meg persze szakadni a sok poénjaikon. Tették mindezt úgy, hogy nem szilikon csöcsökkel és fingós viccekkel nyomultak. A legnagyobb vicc, viszont mégis az volt, amikor a vége főcím alatt megmutatták az este hiányzó pillanatait. Na, ott nem volt szöveg, nem volt mozgás, csak random képek és egy remek zene, amitől viszont sírva lehetett röhögni. Kb. pont olyan érzés volt, mint a Tropic Thunder fináléjában Tom Cruise pimp táncát néni.

Összességében tehát a The Hangovers egy kellemes meglepetés volt, ami akkora pofont adott, hogy szépen meg is kapja a 10/10-et. Utólag kissé már én is sokkalom, de a finálé utáni érzést csak ez tudja visszaadni. Ellenben azt gyorsan hozzáteszem, hogy ez szigorúan csak kategórián belül értendő érték. Egy Star Trek vagy egy Transformers ellen mondjuk, esélye sem lenne!

Javában készül az Alice in Wondeland, melyet az agyament Tim Burton dirigál le, kedvenc színészével Johnny Depp-el a főszerepben. A film még kész sincs, de a páros már a következő közös filmet tervezi, ami könnyedén a Dark Shadow remake lehet.

Az eredeti Dark Shadow egy sorozat volt az ABC műsorán még 1966 és ’71 között, amikor is több mint 1200 részt forgattak le belőle. A sorozat javarészt vámpírokkal, démonokkal, vérfarkasokkal, párhuzamos univerzumokkal és időutazással foglalkozott. Egyszóval amolyan antológia jellegű sorozat volt.

Mint kiderült az ötlet már egy ideje tervben van, hisz Depp gyermekkori kedvencéről lenne szó. Emellett a stúdiókat is érdekelheti a project, mivel a tragikus ’91-es újjáélesztés óta nem tudtak mit kezdeni a jogokkal. Vagyis minden adott, hogy a két beteg ember ismét kollaboráljon egy fergetegeset, amiből akár kult film is lehet.

M. Night Shyamalan utolsó filmje a The Happening igen rondán befürdött, de ennek a szelét már jóval előbb látni lehetett, de hagyjuk is. A különc indiai rendező 2010 nyarán tér vissza és remélhetőleg helyreteszi azt a csorbát, amit a The Village óta minden filmjében elkövetett. Vagyis egy remek koncepcióval indít, amit a végére sikerül is az érdektelenségbe taszítania.

Legújabb próbálkozása a népszerű anime sorozata az Avatar – The Last Airbender élőszereplős feldolgozása, ami 2010 nyarán érkezik majd. Én kissé szkeptikus vagyok, mivel a Dragonball is rondán elhasalt a blockbuster idény felvezetőjében, így aztán nem valószínű, hogy a jövő évi képregény dömpingben bármilyen esélye is lesz.

Ettől függetlenül az előzetes pofás, kissé a Troy-ra hajaz a vége, de hát még korai lenne bármit is mondani. Amúgy meg az első épkézláb előzetesre karácsony előtt ne is várjunk!